A bajnokok reggelijében naponta nyerhettek heti és napi belépőket a Tuborg Green Fest Félszigetre.

A műsor ideje alatt a 0265 266347-es telefonszámon hívjatok.

Katasztrófális érettségi eredmények: az ország érettségiző diákjainak mindössze 44,5 százaléka ment át a múltheti írásbeli vizsgákon. A mai Bajnokok reggelijében arra keressük a választ, hogy hol is keresendő az oka ennek a tömeges bukásnak, mennyire a diák, mennyire a tanár, és mennyire a  tanügyi rendszer hibája az ami történt?

A mai Bajnokok reggelije a munkaszabadsághoz kötődő szokásainkról szól. Mindenkinek másféle szabadság jut és jár, ugyanakkor mindenkinek mást jelent a tökéletes kikapcsolódás. Írjatok, hívjatok, jutalom is vár.

Maximum 9 személyt alkalmazhatnak az egyéni vállalkozók, a szenátus szerdai döntése alapján. De akkor felvetődik a kérdés, hogy mi lesz a külömbség a kis és középvállalkozások – akik ugye szintén 9 személyt alkalmazhatnak – és az egyéni vállalkozások között. Ahhoz, hogy ez a jogszabály életbe lépjen, még a képviselőház is rá kell bólintson.

Amúgy a szenátus ezzel azt a kormányhatározatot módosította, amely megszabja, hogy a jogi személyiséggel rendelkező egyéni vállalkozók alkalmazhatnak egyéni munkaszerződéssel személyzetet, de nem szabta meg ezek maximális számát. Most a szenátorok ezt 9 személyre maximalizálták.

Juhász Jácint gazdasági szakétő szerint, ha már 9 személyt alkalmaz valaki, az nem egyéni vállalkozó, hanem kisvállalkozói kategória.

“Eddig Romániában ez az alkalmazási forma azt jelentette, hogy nem lehetett senkit sem alkalmazni. Ennek voltak előnyei és hátrányai is, hiszen egyedül mindent nehezebb csinálni, és elég sokszor felmerült az, hogy talán egy-két alkalmazottat nyugodtan tarthatna egy egyéni vállalkozó, hiszen ha van valakinek egy fodrászműhelye – egy segítőt tartani, akármilyen szerlőműhelye, akkor ott egy segítség nyugodtan el tud kelni. Ezért ez a döntés valamilyen szinten indokolt volt. De most ebben a formában nagyonis megkérdőjeleződik a továbbiakban az, hogy akkor mi értelme van ennek a jogi formának, hiszen ha 9 főig alkalmazhat, akkor gyakorlatilag megegyezik a kisvállalat vagy mikorvállalat működésével. Hisz ott is max. 9 alkalmazott lehet, hogy ebbe a kategóriába soroljon valaki, és ugyanakkor viszont a számviteli nyilvántartás-vezetési, jelentési rendszerek lényegesen egyszerűbbek mint egy KFT esetében. Nagyon egyszerúsített számvitelt kell alaklamazzon az egyéni vállalkozó, szemben a KFT-kel akiknek a számviteli törvényekhez alkalmazkodniuk kell, és sokkal szigorúbb nyilvántartásvezetési kötelezettségük van, ami arra jó, hogy azt vissza lehet nézni, vissza lehet követni hogy mikor milyen tevékenységet folytattak és ehhez a tevékenységhez milyen alkalmazottszám kapcsolódott, amiből látni lehet nagyjából hogy az illető vállalkozásban vannak-e jelek arra, hogy visszaélés, mondjuk feketén történő alkalmazás van-e vagy sem. Na most az egyéni vállalkozóknál a nyilvántartásvezetés egy A4es lapon történik, ahol vezetik a bevételeket és a kiadásokat és ezzel le is zárul a dolog, nem is kell még csak könyvelőt sem fogadniuk. Ehhez viszont ha hozzávesszük, hogy valaki 9 alkalmazottal működik mint egyéni vállalkozó ez elég sok kiskaput tud megnyitni, elég sok adózási előnyre lehet szert tenni ilyen körülmények között ha ügyesen manőverrezik a különféle jelentések és szabályzatok között az illető ember.” -állítja a szakértő.

A jelenlegi joszgabályok alapján tehát a kis és közzép-vállalkozásoknak lehet legfeljebb 9 alkalmazottja. És hogyha az egyéni vállalkozások is ennyi személyt alkalmazhatnak majd, akkor felvetődik a kérdés, hogy mi lesz a külömbség. A nagy külömbség amúgy az, hogy teljesen más a számvitelük a kis és középvállalkozásoknak, mint az egyéni vállalkozásoknak, ahogyan azt Juhász Jácint gazdasági szakértő is elmondta.

“Romániában nagyonis leleményes emberek vannak, tehát ilyen szempontból számíthatrunk arra hogy lesz megint egy BUMMja az egyéni vállalkozóknak, hiszen elég sok teret nyit arra hogy miket lehet csinálni. Egyetlen egy akadályozója lehet ennek a várható növekedésnek, ez az, hogy a tavalyi év folyamán, legalább 3szor vezettek be és mondtak le olyan adótörvényeketamelyeket addig nem kellett fizessenek az egyéni vállalkozók, és később kellett fizessenek majd megint nem kellett fizessenek, gondolok itt a társadalombiztosítás és az egészségügyi biztosítási járulékokra vonatkozó törvényekre, amelyek első fázisban nem kellett kifizetésre kerüljenek egy egyéni vállalkozó által, aztán ki kellett fizessék az év közepén, aztán megint lemondták ezt. Ez a bizonytalanság ami az egyéni vállalkozók környékén van, az hogy mi lesz majd két hónap múlva, hogy milyen kormányrendelet fogja még módosítani a szabályokat, ez lehet az egyik visszafogója annak, hogy ne kezdjenek sokan azon gondolkodni, hogy most érdemesebb lenne azzal a 8-9 emberrel egyéni vállalkozóként működni és nem inkább vállalkozó-kft formában.”

Az eddigi többszöri jogszabálymódosítások és az így kialakúlt bizonytalan helyzet talán visszaveti a romániai kis és középvállalkozók kedvét, hogy egyéni vállalkozásokra térjenek át, és persze nem is biztos, hogy marad a jelen felállás, hiszen a végső döntés a képviselőházban történik majd.

Több mint 110 évvel ezelőtt már képeslapon szerepelt az Aranykakas épülete. Akkor a város egyik legszebb magán házának számított. Talán ma is az lenne, ha a város nem adja el, a tulajdonos pedig gondját viseli. Az akkori tulajdonos, a sörgyáros Bürger Albert, a város leggazdagabb polgára, maga is készíttetett fényképeket a házról, majd ezekből képeslapot:

A képeket Csepreghy András bocsátotta rendelkezésünkre. Csepreghy Andrásnak  amúgy a legnagyobb, több mint 2 ezer darabos, marosvásárhelyi képeslapgyűjteménye van. Ezek között csupán ötöt találtunk, amely az Aranykakas épületét ábrázolja. Csepreghy András szerint ez azért van, mert ritkán kerültek fel magánházak képeslapokra, inkább akkor, amikor a tulajdonos ezt kezdeményezte. Ugyanakkor az Aranykakas épülete távol esik a város központjától, amit eleve többször fényképeztek.

A híres épületeken kívül érdekesebb képeslap témák az események vagy a be nem fejezett, még építés alatt álló épületek. Csepreghy Andrásnak például vannak képei az épülő városházáról de az Avram Iancu szobor elmenekítéséről is. Az 1900-as években ezekből a képekből legtöbb 200 példányt nyomtattak ki, később 1940- körül már 2-4 ezer példány készült. Így ezek a példányok, amelyeket a blogunkban is megmutatunk, ritkaság számba mennek. Egy-egy fényképből később több ízben is készült képeslap, különböző színekben.

A következő képen közelebb az Aranykakas épülete háta látszik, távolabb pedig a sörgyár épületei:

A régi képeslapokon nem a lap hátára, hanem az elejére írták az üdvözlő szöveget, vagy a lap alján szabadon hagyott felületre, de láttunk például olyan képeslapot is amelyet szinte teljesen összefirkáltak, mert nem volt rajta üres felület. A gyűjtő elmondta, hogy ez azért van, mert régen a levelezőlapok hátoldalára csak a címzettet írták. Ez így volt 1905-ig, akkor vezették be ugyanis, az ún. “osztott” hátoldalú lapokat, amelyeken már jutott hely néhány szavas üdvözletnek is.

Az első, képeslapon fennmaradt vélemény a városról: ” Igazán meglepett Marosvásárhely, mondhatom, hogy nagyon szép” – 1899-ben postázták.

Csepreghi András gyűjteményében vannak olyan mesterpéldányok is, amelyekből végül egyetlen képeslapot sem adtak ki, de még tartalmazzák a megrendelő igazításait, elvárásait. Sőt találtunk olyan képeslapot is, amely a heti mozi-műsort mutatta.

Ha még több képet szeretnétek látni a régi Marosvásárhelyről, akkor ajánljuk figyelmetekbe Csepreghy András, Csepreghy Henrik: Üdvözlet Marosvásárhelyről című kötetét, a Mentor kiadó gondozásában.

Küldjetek nekünk, olyan képeket, amelyek az Aranykakast még fénykorában ábrázolják. A képeket majd itt blogunkon is viszontláthatjátok. E-mail címünk:  erdelyfm@erdelyfm.ro

„Aztán szépen írjon róla” – így szólított meg tegnap egy marosvásárhelyi lakós néhány perccel azután, hogy megérkeztem az Aranykakas épületéhez és néhány fényképet készítettem. A törött ablakaival, omladozó falaival az Aranykakas épülete még mindig szép. A sűrűn benőtt bokrok és fák közül most is látszanak a gyönyörű szecessziós ablakok és tartópillérek, de kérdés, hogy meddig? Az épület 2001-ben került az önkormányzat tulajdonából egy bukaresti cég kezébe. A drága bérek miatt pedig egy idő után minden befektető feladta, hogy felújítsa. Így azóta üresen áll és állapota egyre rosszabb.

Mi történik azokkal a műemlékekkel, amelyek állapota közveszélyessé válik? Ennek is utánajárunk műsorainkban, és tovább kutatjuk azokat a lehetőségeket, amelyek megmenthetik az épületet.

Egy felhívással is fordulunk hozzátok. Írjátok meg nekünk emlékeiteket, amelyek az Aranykakashoz fűződnek és ha vannak olyan fényképeitek, amelyek az épületet még aranykorából ábrázolják, azokat is küldjétek el nekünk. erdelyfm@erdelyfm.ro